Stresszel az időhiány?
Esetleg vonakodva nyitottad meg az emailt, mert tudod, hogy amíg ezt olvasod 10 más dolgot kellene csinálni?
Összeszámoltad már, hogy egy héten hány percet/órát is töltesz pontosan gondolkozással?
Amikor nem vagy 100% biztos valamiben, akkor folyamatosan jár az agyad, gondolkoznod és gondolkoznod kell, hogy kiötöld a lehető legjobb megoldást, miközben csak telik, múlik az idő és nem lépsz a tettek mezejére…!
És ez valójában nagyon sok időt felemészt….
Pár héttel ezelőtt Piroska Gyula kollégám írt arról a vezetői eszközről, az egyéni mérőszámokról, vagyis a statisztikákról, ami az egyetlen tényező kellene hogy legyen ahhoz, hogy sikeres döntéseket hozzál.
Szerintem annyira remekül szedte össze az ezzel kapcsolatos gondolatokat és ötleteket, hogy ezt most itt egy az egybe olvashatod:
“A rendszeresen vezetett napi-, heti- és havi statisztikákcsodájáról akarok ma írni Neked.
Mert a statisztika tényleg csodát csinál!
Hogyan?
Öt nézőpontot is adok hozzá!
- A statisztika minden nap, minden héten, minden hónapban odatesz egy elvárást a személlyel, a csapattal szemben.
- A statisztika folyamatosan ad egy visszajelzést a kreálójának, a gazdájának.
- A statisztika segítségével felettesként pontosan látod, hogy mi zajlik a területen.
- Mivel a statisztikák házon belül nyilvánosak, tisztává teszik a viszonyokat, látod, hogy ki termel, és ki nem.
- A statisztikák alapján utólag vissza tudod nézni és elemezni a dolgokat.
Kezdjük az első nézőponttal!
Amikor van egy korrektül vezetett statisztikai grafikon, akkor a statisztika lapon mindig be lehet jelölni, hogy a következő napon, héten, hónapban hova fog feljebb kúszni az a grafikon. Így szépen megjelenik az elvárás a fizikai univerzumban is.
Így minden nap, minden héten, minden hónapban van egy kényszerítő erő, ami hajtja a statisztika gazdáját. Ha még ráadásul a többi csapattag is látja ezt az elvárást ‒ mert a statisztikák házon belül nyilvánosak ‒, még nagyobb ez a hajtóerő.
Hihetetlen dolgok tudnak történni a statisztikazárás előtti időszakban. Tavalyelőtt májusban például az egész havi bevételünk egyharmada a hónap utolsó napján, a banki nyitvatartás utolsó háromnegyed órájában jött be. És nem azért, mert vártunk egy bazi nagy összeget, és az esett be akkor. Sok cégtől vártunk sok pénzt.
Persze azt is érdemes tudni, hogy az egész csapat fizetése a beérkezett pénzen múlik nálunk.
Ez a fenti első pont az, ami a statisztika nagy csodája. Hogy hihetetlen dolgok tudnak a hatására az utolsó pillanatokban megtörténni.
A második dolog az, hogy a munkatárs ‒ aki azért a statisztikáért felel ‒, folyamatosan kap magáról egy visszajelzést. Saját magát hajtja, ha alacsony a statisztika. Tudja, hogy most bele kell húzni, anélkül, hogy Neked kellene őt hajtani.
Ha meg magas az a statisztika, baromira büszke tud lenni rá, mert a jó teljesítményről is ott van a visszajelzés.
Az egyik szállítmányozással foglalkozó ügyfelünk elkezdte statisztika lapokon vezetni az összes sofőrjénél az általuk vezetett kamion fogyasztását. Az elején volt mindenféle morgolódás, gúnyolódás, kiröhögés. Hogy milyen hülyeség ez a „lázlap”.
Mert így nevezték a sofőrök!
Aztán ‒ mivel a kiinduló helyzethez képesti megtakarítás egyharmadát visszakapták ‒, valami rejtélyes okból kifolyólag szépen egyre kevesebb gázolajjal működtek a kamionok.
Mára odáig jutott a dolog, hogy a céges átlagfogyasztás van ott, amit cégvezető barátunk az elején a legspórolósabb sofőröknél mert csak elképzelni. Pedig ért a kamionokhoz. Hiszen annak idején egy személyben kezdte a céget egy Škoda Liaz kormánya mögött.
Volt olyan sofőr, aki olyan takarékosan vezetett, hogy megkérdezte tőle, „Figyelj! Te titokban tankoltál a kocsiba?”
A harmadik nézőpont az, hogy a statisztika közvetlenül Téged segít, mint felettes vezetőt. Akkor is látod, hogy mi zajlik a cégben, ha nem vagy ott.
Én napi szinten vezetek néhány statisztikát. Minden este megnézem őket. Így akármerre járok is a világban, mindig tudom, hogy mi a helyzet a cégben.
Ahhoz, hogy kontrollálni tudj egy adott területet, tudnod kell, hogy mi zajlik azon a területen. A statisztikából kapsz adatokat, ami alapján tudsz dönteni, beavatkozni.
Én a statisztikákat mérőműszereknek hívom. Olyanok, mint a repülőgép pilótájának a műszerei.
Azok alapján tud navigálni!
Azok alapján tudja vezetni a gépet!
Te is a statisztikák alapján tudsz jól céget vezetni!
A negyedik szempont nagyon fontos!
A statisztikák nagyon tiszta viszonyokat teremtenek. Mindenki látja a csapatban, hogy ki a jó, és ki a rossz.
Ki termel, és ki nem!
Nincsenek simlis dolgok!
Nincsenek csókos emberek!
A statisztikák alapján könnyű fizetésemelést adni, előléptetni, lefokozni, vagy akár kirúgni embereket. Valamint ez alapján tudod csak bevezetni a teljesítménybérezést is.
Végül itt az ötödik szempont!
Ha megvannak a statisztikák, akár évekre visszamenőleg ki tudod elemezni a céged helyzetét.
Mi történt akkor?
Mitől ment fel annakidején a statisztika?
Mitől ment le?
Melyik részterület statisztikája vitte le a főstatisztikát?
Ily módon a múltból tudsz következtetéseket levonnia jelenre nézve. Meg tudod ismételni a múltbéli sikeres akciókat. El tudod kerülni, hogy a múltbéli hibák újból előforduljanak.
Kedves Barátom! Kezdd el használni a statisztikákat! És csinálj vele valódi csodákat! Ja, és persze kezdd a saját statisztikáiddal!”
És ha szeretnéd megtudni, hogy pontosan hogyan kezdj hozzá:
Barátsággal:
https://vezetoisiker.eu/stresszmentesito-eszkozas-jelentkezes
Helle Nóra és Eric Helle