Ez a sztori még 2020-ban történt, amikor kijárási tilalom
volt este, illetve szabályozva volt, hogy a lakhelytől
milyen messze lehet kutyát sétáltatni.
Soha nem felejtem el az első estét, amikor törvénytisztelő
állampolgárként kutyáimmal először megtettem a házunktól
nem messze egy nagyobb kört, majd ahelyett, hogy letértem
volna a szokásos utunkra, a nagy sétára,
még egyszer elindultam velük ugyanarra a körre.
Labrador kutyám hirtelen megállt, rám nézett, olyan szemekkel,
hogy majdnem megszólalt, majd rápillantott a mellette
álló kis tacsira, olyan arc kifejezéssel, hogy:
„Vajon tudja, mit csinál?…”
Én voltam a vezető, de a kutya azonnal érzékelte, hogy
valami nincs rendben, és persze ez rögtön meggyújtotta
a kis fejében a piros lámpát…
Szerencsére sikerült meggyőznöm mindkettőjüket, hogy
nem ment el az eszem és hogy továbbra is alkalmas vagyok
a falkavezér szerepére, követhetnek – de azért érdekes volt
látni a reakciójukat…
Mi ebből a tanulság?
Hogy egy vezető legtöbb cselekedete napi szinten
reflektorfényben van. És a munkatársak, ha nem is
mondják ki szavakkal, de gondolatban véleményezik
és bírálják ezeket.
Ezért nem árt, ha a döntések és a cselekedetek helyesek.
Mert különben elhagyhatják a vezetőt, vagy
még lázadást is kiválthatnak.
Többek között ebben is segít, ha ismered a csoportok
menedzselésének természeti törvényeit.
Megújult Vezetői Akadémiánk pont ebben segít.
https://vezetoisiker.eu/
Barátsággal:
Helle Nóra és Eric Helle