És mi van, ha a főnök megérdemli a kritikát? – szegezték
nekem a kérdést az elmúlt levelek után.
Való igaz, vannak energiavámpír emberek,
akik hatalmi pozícióba kerülve visszaélnek
a kollégáik jóindulatával és szó szerint
elnyomhatják őket – vagy legalábbis nagyon
zaklatottá tudják őket tenni.
Ilyenkor jogos lehet a kritika.
Azonban van egy másik tényező is:
az ilyen cégvezetők nem akarnak fejlődni, nincs
önkritikájuk és ha véletlenül el is jutnak hozzánk,
akkor nagyon hamar leiratkoznak a hírlevelünkről.
Ha benned is felmerült az a gondolat,
hogy talán Te is ilyen vagy, akkor megnyugtatlak.
Nem!
Mert ha már elgondolkoztál ezen, az azt jelenti, hogy
van önkritikád – ez pedig teljesen hiányzik az ilyen
típusú emberekből.
Mindenkinek vannak rossz napjai és minden vezetőnek
„elgurulhat néha a gyógyszere”.
Minden cégvezető hozhat balga és destruktív
döntéseket is – főleg az ilyen rossz napokon.
Senki sem tökéletes.
Egy dolog viszont megkülönbözteti az igazán
jó vezetőket azoktól, akiknek sok kritikusa és haragosa van:
ez pedig az, hogy képesek és hajlandóak ilyenkor
felvállalni a felelősséget és bocsánatot kérni.
Emlékezz erre és tedd meg ezt, amikor szükséges.
És ne feledd: vannak természeti törvények
arra vonatkozólag, hogy hogyan bánjunk az
emberekkel.
Jól jöhet nem elszalasztani…
Info itt!»»
Barátsággal:
Helle Nóra és Eric Helle