A munkatársad kritikus magatartása Veled szemben igencsak idegörlő és zaklató tud lenni….

Annál is inkább, mert ahogy az ember hallja a kritikus megjegyzéseket, egyre inkább jár az agya, hogy mit tett rosszul, mit fog kijavítani és mit fog változtatni, hogy megfeleljen a kritikus megjegyzést elejtő munkatárs igényeinek…

Rosszabb esetben kisebb pánik vesz erőt rajta, hogy Úristen, mi lesz ha az illető esetleg beadja a felmondását, elmegy, itthagyja a céget…

Ezek a reakciók érthetőek és néha igen, az ember elmulasztott egy-két fontosabb dolgot vezetőként kezelni és ez kicsit a munkatársat is bepöccintette.

De álljunk meg egy szóra és nézzük meg egy kicsit, hogy mi is a tényleges oka a keményen “kritikus” és változást nem mutató hozzáállásnak.

Nos, ennek hátterében igazából nem az áll, amit elkövettek az emberrel, hanem az, amit az illető maga követett el azzal szemben, akivel szemben mélyen kritikus.

Nézzünk egy példát!

A munkatársad – nevezzük Z-nek –  aki eddig látszólag jól és megfelelően dolgozott és az egyik stabilnak hitt embered volt, egyik nap elkésett a munkából. Te nem bent kezdtél reggel, ezért nem vetted észre, a többiek meg vagy szabin voltak, vagy úgy döntöttek, nem az ő dolguk ezt megemlíteni Neked. Z meg úgy gondolta, most nem szól emiatt, bár a lelke mélyén nem érezte jól magát a dologgal.

Aztán jön a hétvége és Z társaságba megy a barátnőjével, ahol valaki a Te nevedet is szóbahozza és egy pohár bor mellett megemlíti, hogy bizony Te is csak egy lusta, beképzelt milliomos vagy.

Z tudja, hogy ez nagyon nem így van, nagyon is tudja, hogy mennyit dolgozol, de nem tud szembenézni a negatív kommentelővel és elmulaszt Téged megvédeni.

Ezért még rosszabbul érzi magát, amit egy kis többlet alkohollal próbál lerendezni.

Hétfőn, amikor munkába megy, és Te 10 órakkor odamész hozzá egyeztetni, hirtelen nagyon kellemetlenül érzi magát a jelenlétedben és ahogy megbeszéled vele a heti teendőket, hirtelen az a kritikus gondolata támad rólad, hogy valami szörnyen nem stimmel Veled: mennyire kihasználod őt és igazából mennyire nem fizeted meg…

Aznap este a céges kocsival elviszi a barátnőjét a Velencei tóhoz egy kis kiruccanásra és már nem is jut eszébe, hogy megtérítse az üzemanyagot, hiszen egyébként is “kihasználod” őt és túldolgoztatod.

Egy darabig még ott van a cégedben, érezhetően növekvően kritikus Veled, aztán hirtelen, a legrosszabbkor felmond, a körülményekre hivatkozva, ami eléggé megráz Téged.

Amikor elmegy egy állásinterjúra, és megkérdezik, hogy mi az oka a váltásnak,

új, lehetséges munkáltatójának azt mondja, hogy nem fizetted ki – ami nyilvánvaló hazugság.

A cégvezető ismeri a céged, azonban nem ismer Téged, tehát csorba esik az ő szemében a Te hírnevedben…

A dolog egy apró ártó tettel (valamilyen kártékony cselekedet, amit valaki valaki mással tett) kezdődött, aminek kimutatására nem volt rendszered, ezért nem találtál meg és nem kompenzáltattál időben.

Légy résen a hasonló “apróságokra”, soha ne engedd el a füled mellett ezeket és gondoskodj róla, hogy az emberek jóvátehessék, ha hibáznak, mind a saját, mindpedig a Te érdekedben.

Végül de nem utolsó sorban mostantól ne hagyd a dolgokat a jó szerencsére, hanem képezd magad az emberismeret, motiváció és személyzetkezelés területén!

 

Személyzetkezelési és motivációs képzés

 

(c) 2018. Executive Success Kft. Minden jog fenntartva. Az írás L.Ron Hubbard munkái alapján készült.

Észrevetted, hogy hétvégék után sokszor úgy jönnek be a munkatársak, mintha átment volna rajtuk az úthenger?

Sokszor morcosabbak és kedvetlenebbek, mint hetfő délután.

És ennek tetejébe még elég sokáig eltarthat, amíg végre rá tudják tenni a figyelmüket a munkára és végre tényleg azt csinálják, amit csinálniuk kell!

Vajon miért is van ez így?

Az ok több, mint érdekes….

Az emberi elme két részből áll: az egyik része az “analitikus” elme amit most is használsz, amikor ezt a levelet olvasod, vagy amikor autót vezetsz, főzől, számolsz vagy éppen kertészkedsz.

A másik része az úgy nevezett “reaktív” elme, ami sajnos a negatív, rossz tapasztalatokat gyűjti és inger-reakció alapon megpróbál emlékeztetni ezekre, kisebb vagy hangsúlyosabb, pozitívnak nem mondható gondolatokkal vagy hangokkal a fejedben és mindent megtesz azért, hogy elvegye az önbizalmad és életkedved vagy eltérítsen a céljaidtól!

És ilyen elméje ugye a munkatársaidnak is van….

Mi aktiválja az elme negatív részét?

Érdekes és szerencsés módon, hacsak nem vagyunk eleve fáradt, esetleg kialvatlan állapotban vagy nem vagyunk kiéhezve, akkor a mindennapi tevékenységek során az analitikus elménk van működésben és a negatív dolgokat okozó “reaktív” elme kiiktatott állapotban van.

A mindennapi munkavégzés során a cselekvések sorozata úgy is mondhatjuk, hogy “akció” szintre visz minket és ez távol tartja tőlünk a nem kívánatos “mumust”, a reaktív elmét.

Azonban a legtöbb munkahelyen pénteken mindenki leteszi a lantot, szépen hazamegy és “akció” szintről sokszor a “punnyadás” szintre megy le….

És a punnyadás tart karokkal, szélesre nyitja a kapukat, a nem kívánatos  vendégnek: a reaktív elmének, aminek bekapcsolódása nemcsak azt eredményezi, hogy a személy befelefordul és negativan gondolkozik, hanem azt is, hogy morcos, rosszkedvű és búval bélelt lesz, még akkor is, ha odakint hétágra süt a nap és mindenki barátságosan közeledik hozzá!

Mit lehet tenni?

Röviden:

Először is beszéltesd egy kicsit a kollégát hétfő reggelenként, vagy érd el, hogy a főnöke beszéltesse. Hallgasd meg, értsd meg, legyél ott neki! Az a tényező, hogy  meghallgatod és megértést tanusítasz az irányába, önmagában terápiás.

Aztán, amikor a a figyelme már sokkal jobban a környezeten van, beszéld meg vele az aznapi teendőket és lendítsd akcióba!

Vezetőként az akcióba lendítés kutya kötelességed…

A jövőben pedig tanulj és szerezz mégtöbb megértést a személyzetkezelés és motiváció területén!

Itt olvashatsz róla.

Barátsággal:

Helle Nóra és Eric Helle

Gondolkoztál már azon, hogy mi az alapvető különbség egy becsületes, törvénytisztelő ember és egy bűnöző között?

Miért van az, hogy egy ember becsületesen végiggürcöl egy életet és minden kihívás és megpróbáltatás ellenére soha nem tér le a törvényes útról, míg mások már az első nehézséggel szembenézve olyat tesznek, ami sérti a többiek jogait és megkárosítja őket?

Hogy történhet ilyen?

És elsősorban miért?

Pár hete egy nagyon kedves ismerősöm, egy híres amerikai tréner és coach, Arte Maren tartott egy zártkörű előadást itt Budapesten.

Számomra ha egy előadásban csak egy mondat van, amit a jövőben tudok használni, már az is megérte. Itt sok-sok gondolat volt, mégis pont a fentiekkel kapcsolatban Arte adott egy nagyon érdekes választ.

Az alapvető különbség a bűnöző és egy becsületes, ésszerűen törvénytiszetelő ember között egy nagyon egyszerű dolog:

A bűnözőnek mindig ott van az az opció, hogyha a dolgok nagyon keményre fordulnak, hogyha nem sikerül becsületesen eredményt elérni vagy pénzt keresni, akkor majd lop, csal, hazudik netán még gyilkol is…

A becsületes embernél ezek az opciók nem léteznek.

Ennyi a különbség.

És mi köze ennek a céljaid eléréséhez?

Csupán annyi, hogyha kitűzöl egy célt és odateszed opciónak azt a verziót, hogy esetleg nem fogod elérni, akkor ne lepődj meg, ha ez be is következik!

Ne add meg magadnak azt az opciót, hogy kudarc! Lehet, hogy elsőre nem sikerül, lehet, hogy sokadikra sem. Lehet, hogy sok évvel azután fogsz célba érni, minthogy betervezted. És nagyobb céloknál még az is lehet, hogy nem fogod elérni amit kitűztél ebben az életben…

De ki mondta, hogy csak egy darab hús vagy aminek lejár 70-80 évesen a szavatossága? Ki mondta, hogyha nem érted el, nem folytathatod a következőben?

A lényeg, hogy a végső kudarc sosem lehet opció, mert mint olyan nem is létezik.

Egy dolog lehetséges csak, hogy nem volt elég tudás és kitartás a cél elérésének irányában.

Éa ha szeretnél a Célok kitűzésével és elérésével kapcsolatban többet tanulni, szeptember 6-i zártkörű előadásunkra amiről erre az emailre válaszolva kaphatsz több információt!

 

(c) 2018. Executive Success Kft. Minden jog fenntartva. Az írás L.Ron Hubbard munkái alapján készült.